comic_guy Blog

A halál temploma

2017. január 15. 20:59 - comic_guy

A halál temploma című képregény ötlete Halmi Zsolt fejéből pattant ki, a forgatókönyvet pedig Molnár Attila készítette el. Az ötletgazda rajzait Puskás Szabolcs húzta ki, illetve a színezést öt oldalon Vadas Máté végezte. Az alapszínezésben Halmi tanítványai is segítettek. Az eredeti tervek egy könyvesbolti terjesztésű albumról szóltak, aminek nyomtatási költségeit az alkotók közönségi finanszírozásból tervezték állni, de az Indiegogo kampány nem vonzott elég támogatót, így a képregény a bevált módszer szerint börzés-fesztiválos terjesztésű lett.a_halal_temploma.jpg

Egy mexikói ásatáson, amit egy magyar testvérpár vezet, az aztékok vidékén egy viking sisakot találnak, és miután a mexikói kormány által küldött ellenőrök vérengzést rendeznek a munkások között, hőseink egy misztikus tárgy nyomában találják magukat.

A történet láthatóan a kalandtörténetek zsáneréből építkezik, és könnyed szórakozást kíván nyújtani.  Azonban sajnos nem tudok egyetérteni az általam olvasott pozitív kritikákkal. Számomra ugyanis csalódás volt a képregény.A legnagyobb probléma, hogy maga a történet kevés, és unalmas. Igen hamar belecsöppenünk a dolgok közepébe, ahonnan egyből el is jutunk a probléma megoldásáig.Nagyon rövidnek tűnt számomra a képregény, de a probléma nem az oldalak számával van. A történet íve túlságosan egyenes, fordulatok csak elvétve akadnak. Semmiféle csavar nem fokozza az izgalmakat, és mivel nem is burkoltan a kalandzsáner kliséit/bevett formuláit alkalmazza a történet, mindenképp szükséges lett volna, hogy ezeket legalább valamilyen eredeti formában tálalja.

A karakterek jelleme kidolgozatlan, mindössze a főgonosz motivációját ismerjük meg, de annak ellenére hogy róla tudjuk meg a legtöbbet, ő is felejthető, egyáltalán nem tűnik olyan veszélyesnek, ahogyan azt a szereplők hangsúlyozzák. Még a főhősökről is csak három jellemzőt tudnék mondani: a foglalkozásukat, a nevüket és az ingeik színét.

A poénok többsége-hiába jó- nem illik a képbe. A történet általában komolyan veszi magát, amiből kissé kizökkentenek a rossz helyen elsütött poénok. Talán működtek volna, ha több esemény van, hiszen ekkor oldhatták volna a feszültséget, lazíthatták volna a sztorit, de így inkább komolytalanná tették azt.

A képi világ terén is akadtak problémáim. Sokszor túl sötétnek éreztem a paneleket, a környezet egysíkú volt, az emberi alakok pedig komolytalannak hatottak.Illetve a szereplők néhol túl nagy távolságot tettek meg két panel között, ami megakasztotta az események ritmusát és kizökkentett az olvasásból.

 De jobb véleménnyel lennék A halál temploma című képregényről, ha máshogy ért volna véget. A befejezés ugyanis gyenge és összecsapott. (SPOILER: Egy falfestményről kiderül, hogy a halhatatlan fickót meg lehet ölni egy késsel. Hogy miért, pont azzal a késsel, ha egyáltalán csak azzal lehet, az nem derül ki.). És ez sajnos az egész képregényre jellemző. Ha egy nagyobb ívű, fordulatos sztorival, élőbb szereplőkkel, jól elhelyezett poénokkal, érdekesebb képekkel, és értelmes befejezéssel operál, más hangnemben írnám ezt a cikket.

Mindenképp szeretném hangsúlyozni, hogy az írás építő kritikaként készült, remélem, hogy ha esetleg eljut az alkotókhoz, ők is így fogják fel.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://comicguyblog.blog.hu/api/trackback/id/tr6412128669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása